21
SZE
2020

A 7. évfolyam tanulmányi kirándulása Mohácsra

Több is veszett Mohácsnál

Iskolánk 7. évfolyamos diákjai szeptember 17-én tanulmányi kiránduláson vettek részt, Mohácson. Az 51 diák kísérői az osztályfőnökök, Abainé Dévényi Zsuzsanna és Huszta Kriszta, valamint a történelemtanárok, Könyves Attila és Tóth Viktor voltak. Az előző tanév márciusára tervezett, azonban a járványhelyzet okán ebben a tanévben megvalósult kirándulás három programelemből tevődött össze.

Az első állomásunk a Mohácsi Nemzeti Emlékhely volt, ahol egy kifejezetten élvezetes idegenvezetés kíséretében tekinthettük meg az 1526-os események emlékére állított létesítményt. Az éppen ott folyó ásatás, illetve a feltárásra váró tömegsír megtekintése, valamint az ezekről szóló előadás nyomon követése egy pályaorientációs projektnek is beillett. A kirándulás résztvevőiként nem csupán a mohácsi csatavesztés részleteiről hallottunk évszázados történeteket és új megközelítéseket, de a régészek és antropológusok munkájába is igen alapos betekintést nyertünk.

A második helyszín, a mohácsi Busóudvar szintén számos érdekességgel szolgált számunkra. A több évszázados farsangi népszokás megismerését segítette az interaktív tárlatvezetés, ahol magunkra ölthettünk néhány busó jelmezt, valamint a fiúk nagy örömére a kereplővel hangot is adhattunk ottlétünknek. A sokac hagyományok és kulturális elemek megismerését a színvonalas kiállítás és a tárgyi emlékek sokasága gazdagította. Kultúra ide, hagyományok oda, a program végeztével a sarki kisboltok oázisként magasodtak a csoport tagjai elé. Hiába, a kirándulás fárasztó üzem.

A harmadik, egyben utolsó meglátogatott helyszín a Szent Miklós Vízi- és Taposómalom volt. Bár fáradtan és éhesen érkeztünk alábbi állomásra, a csoport utólagos visszajelzése alapján mondhatom, a legjobban sikerült etap várt még ránk. A Bugarszki család odaadó munkája és lelkesedése csak úgy sütött mind magukról a vendéglátókról, mind a helyszínről. A program mindvégig interaktív és informatív jelleget öltött. A tanulók egyesével kipróbálhatták magukat a papírmerítés tudományában, illetve a világon egyedülálló módon kialakított és megőrzött, emberi erővel hajtott taposómalmának hajtásában is segédkezhettek egy könnyed délutáni séta formájában.

Az ott készített kenyérlángos népszerűségével, mellyel vendégül láttak minket, tán csak az egyik programelem vette fel a versenyt: a kisbolt. A nap végén még egy kiselőadást is hallhattunk, mely elsősorban az ott felhalmozott liszteszsák kiállítás köré szerveződött. Ezen a ponton hadd dicsérjem meg a csoportot. Olyan színvonalas és gyakorlati jellegű kérdéseket tettek fel a zsákokkal és a malmokkal kapcsolatban Bugarszki Úrnak, hogy a vendéglátónk azt találta mondani: „a tizenhárom éves pályafutásomnak tán legjobb csoportja volt a mai”.

Így történt hát, hogy a Szent Mór Iskolaközpont hetedikes diákjainak ki kellett hagyniuk egy iskolai tanítási napot (illusztráció: szomorú diákok), pontosabban egy történelmi kirándulásra cserélték azt. A rengeteg élmény és tapasztalat, mellyel gazdagodott a társaság ezen a verőfényes szeptemberi délutánon, a tanórák kihagyásának dacára azt mondatja velem: több is veszett Mohácsnál!

A cikket írta: Tóth Viktor

KÉPGALÉRIA