Az idei advent sok gyümölcsöt hozott, melyek közül talán az egyik legszebb a mostani: a 6.a osztály elhatározásával indult egy olyan akció, ami iskolai szintűvé nőtte ki magát és egészen Komlóig jutott.

A minden évben sok gyerek karácsonyát szebbé varázsoló Angyalbatyu gyűjtésen túl szerettünk volna egy olyan kezdeményezést elindítani az osztályban, amit személyesebbnek éreznek a diákok, jobban megérinti őket. „Mindenki elhatározásának megfelelően adjon, ne kelletlenül vagy kényszerűségből, mert Isten a jókedvű adakozót szereti.” (2Kor 9,7) Ezt a lelkületet szerettük volna feléleszteni a gyermekeinkben is. A szülőkkel közösen elkezdtük keresni a lehetőségeket, hogy milyen szervezetek, alapítványok azok, akik szívesen fogadnák a mi adományainkat. Így esett a választás a komlói Családok Átmeneti Otthonára, ami már talán van annyira távol a „rivaldafénytől”, hogy oda kevesebb jusson. Az osztályszintű adakozásra sikerült a többi osztályt és családjaikat is meghívni, így alig egy hét alatt egy kisbusznyi pelenka, téli ruha, cipő, játék és szárazélelmiszer gyűlt össze. Szent Pál szavai sok otthonba eljutottak: „Isten elég hatalmas ahhoz, hogy bőven megadjon nektek minden adományt, hogy mindig és minden tekintetben bőven ellátva készen legyetek minden jótettre.” (2Kor 9,8)

Az adományok december 22-én kerültek kiszállításra az iskola kisbuszával. A Szent Borbála Otthonban, ahol a családok mellett idősek is laknak, épp karácsonyi ünnepségre készültek. Nagy jövés-menés, karácsonyi dalok, vidám gondozók, ünnepi díszbe öltözött szépkorúak haladtak el mellettünk. Eközben sikerült erőskezű férfiakat és fiúkat keresni, akik udvariasan, csillogó szemmel hordták fel a 3. emeletre a csomagjainkat. A legtöbb szobában éppen takarítottak, az újabb és újabb fordulóra azonban egyre többen dugták ki a fejüket, hogy megnézzék, mi történik. A CSÁO (merthogy ők röviden így hívják magukat) vezetői a sürgés-forgás közben nagy szeretettel és egy kis figyelmességgel köszönték meg az adományokat, az ottlakók arcán megjelenő hála azonban még ennél is „hangosabb” volt. Biztosak vagyunk abban, hogy ha csak egy estére is, de sikerült sok család kis szobájába elvinnünk Jézus születésének örömhírét.

Advent margójához tartozik egy ennél szerényebb csoda is: a Sant’Egidio Közösség pécsi tagjai kifejezetten a mi osztályunkat szólították meg levelükben, melyben 7 szegény barátot mutattak be. Mindannyian megosztották velünk szívük vágyait, amelyek nekünk mindennapjaink részét képezik, de nekik sokat jelentenének. A gyerekek csoportokat alkotva igyekezték teljesíteni a kívánságokat. Jó volt megtapasztalni az örömteli együttműködés erejét. A csomagok már úton vannak, és reméljük, hogy az ünnepre az ajándékok mellé az ajándékozók jó szándéka és szeretete is célba ér.

Hálás szívvel mondunk köszönetet iskolánk valamennyi gyermekének, családtagjának, dolgozójának az összegyűjtött adományokért! Az idei karácsony már biztosan szebb lesz valamennyiünk számára.

Somogyi-Nagy Éva

osztályfőnök