Idén második alkalommal vehetett részt iskolánk az Vizi Vándortábor programban, melynek keretén belül egy héten át kenuzhattunk államilag támogatott, kedvezményes áron. Az állami támogatáson felül a Pécsi Egyházmegye is hozzájárult a gyerekek kedvezményes táborozásához, amelyért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani. A tavalyi szigetközi kaland után idén a Felső-Tisza és az Öreg-Túr felfedezésére vállalkoztunk.

Összesen 20 tanulóval és 2 kísérővel (1 pedagógus – Blatt Barbara és egy volt diákunk – Weisz Dániel) vágtunk bele a nem mindennapinak ígérkező kalandba.

Az első napon Nyíregyházáig vonatoztunk, ahonnan a tábor szervezői saját buszukkal szállítottak minket első szálláshelyünkre – Tiszabecsre. Egy nagy kempingben, a fák alatt vártak ránk 8 fős sátraink, melyek elfoglalása után felfedeztük a szállásunkat, amely 3 napig adott nekünk otthont. Volt ebédlő, büfé, vizesblokk, focipálya, strandröplabda pálya, ping-pong asztalok, s egy csodálatos búbos kemence, melyben este kenyérlángost készített nekünk a kempingvezető. Késő délután lementünk a pár méterre található partra, ahol megismerkedtünk, illetve felelevenítettük a kenuzás alapjait, kiválasztottuk a kormányosokat és összeállítottuk a hajók legénységét. Természetesen a csobbanás sem maradhatott el a Tiszában, melyben csak félig úszhattunk be, mivel a másik fele már Ukrajnához tartozott.

Másnap busszal indultunk első túránk kiindulópontjára, Sonkádra, ahonnan 12 fkm-t eveztünk az Öreg-Túron Kölcsére. Nagyon vadregényes úton haladtunk rengeteg kanyarral tarkítva, kiválóan fejlesztve ezáltal a kormányosok tudását. Egy hajónk borult csupán, s az alacsony vízállás miatt ők is egészen jól megúszták.

A harmadik napon szintén az Öreg-Túrra mentünk, de csak délután. Hogy ne csak tétlenkedjünk sátrainkban, eltúráztunk a gáton a kb. 2 km-re lévő boltba. Ebéd után evezőlapátjainkkal a hónunk alatt keltünk útra. Ezúttal 14 fkm várt ránk. Célállomásunk aznap is Kölcse volt, de ez alkalommal az ellenkező oldalról, Túristvándi felől közelítettük meg. A kanyarok mellett a rengeteg kidőlt és részben, vagy teljesen elsüllyedt fa nemcsak kormányosaink dolgát nehezítette meg erősen, hanem az őrszemekét is. A nehéz terepnek köszönhetően egy hajónk ismét borult. Ezúttal már nehezebb volt a mentés, mivel a cuccok jó része is a vízben kötött ki s a hajó is 95 %-ban megtelt vízzel. Végül sikerül eredeti helyzetébe visszafordítanunk a hajót, de sajnos egy meglehetősen drága szemüveg bánta ezt a „kalandot”.

Negyedik nap elhagytuk a már megszokott szállásunkat és Szatmárcseke felé vettük az irányt. Reggeli után összecsomagoltuk hátizsákjainkat, melyeket kocsival szállítottak a következő szálláshelyünkre és vízre szálltunk a Tiszán. Sokkal kevésbé technikás út várt ránk, csupán néhány nagy ívű kanyar került utunkba a 24 fkm során. Szatmárcsekén gyorsan birtokba vettük a kempingben felállított sátrainkat, s máris szembesültünk vele, hogy a faluban nem volt víz! Szomjasan, izzadtan ezt nem fogadta túl nagy lelkesedéssel a társaság! Szerencsére a probléma egészen hamar megoldódott. Estére bevetettük magunkat a pár háznyira található Pizzériába, de hely hiány miatt „csak” fagyizni tudtunk.

Másnap reggel kulturális programmal kezdtük a napot, melyhez jó pár km-t gyalogolnunk kellett. Vonzerő gyanánt jeleztem, hogy a bolt is a közelben van, így végül is útnak indultunk. Egy helyi ácsmestert látogattunk meg, valamint a helyi református temetőt. Itt nyugszik ugyanis a Kölcsey család jó néhány sarja, köztük Kölcsey Ferenc is. Megtudtuk, hogy ebbe a temetőbe csak a reformátusok temetkeznek és egy igen érdekes fejfát használnak, melyekből 600 db-ot a mi idős ácsmesterünk faragott. Ebéd után ismét hajóba szálltunk, ezúttal végre egyedül, jobban mondva egy kísérővel, ugyanis a korábbi napokban mindig együtt eveztünk más csoportokkal. Hatalmas élmény volt a gyönyörű napsütésben, zenét hallgatva evezni! Úti célunk ezúttal a 15 fkm-re lévő Tivadar volt, ahol szintén egy kempingben vártak ránk sátraink. A „kicsomagolás” után megvacsoráztunk, majd néhányan lementünk még egyet csobbanni a Tiszában. Estére megpróbáltuk bepótolni az előző nap kimaradt pizzát, de a pizzéria korán zárt. Így végül egy parti étteremben kötöttünk ki, ahol különböző finomságok fogyasztásával koronáztuk meg a napot.

Utolsó túránk Vásárosnaményba vezetett, ameddig 21 fkm-t kellett megtennünk. Mivel a délutánt a helyi Atlantika Vizividámparkban szerettük volna eltölteni, így reggel korán keltünk. Becsomagoltunk, megreggeliztünk és már is nekivágtunk az útnak. A távot nagyon jó tempóval, rövid idő alatt sikerült teljesítenünk, így hamarosan végső búcsút vehettünk evezőinktől, mentőmellényünktől és nagyon kedves kísérőnktől, Barnától. Kettő óra után már a strandon található csúszdákat élvezhettük, majd 4 órakor egy fantasztikus fóka show-nak is részesei lehettünk. Vacsora után egy „sokáig fennmaradós” estével, majd egy nagyon hideg éjszakával zártuk a hetet.

Az utolsó nap reggelén összecsomagoltuk, majd felpakoltuk a csomagjainkat egy utánfutóra, amely a Vasútállomásra szállította azokat. Ránk ugyanis még várt egy 6 km-es túra addig. Az első vonatunk helyett rögtön vonatpótló busszal kezdtük kalandos haza utunkat Mátészalkáig, ahol simán elértük a Debrecenbe tartó vonatunkat, mivel az 5 percet késett. Sajnos Kőbánya-Kispesten már nem volt ilyen szerencsénk, ugyanis a vonatunk addigra 14 perc késést szedett össze, s így lekéstük a csatlakozásunkat. Ezáltal Kelenföldről csak a 2 órával később induló IC-vel tudtunk hazaindulni. Estére azért szerencsésen hazaértünk.

A hét nagyon jó hangulatban telt és az időjárás is kegyes volt hozzánk. Végig napos időnk volt, sokat tudtunk fürdőzni. Közel 90 fkm-t eveztünk és nagyon sok élménnyel gazdagodtunk. Hálásak vagyunk a bennünket kiszolgáló személyzetnek, akik gondoskodtak csomagjaink szállításáról és a nagyon finom étkezéseinkről, valamint a Vidám Delfin kemping munkatársainak, akik változatos programokkal és folyamatos jelenlétükkel még izgalmasabbá tették napjainkat.

Remélem jövőre is sikerül pályáznunk, s felfedezhetjük az ország egy másik csodálatos vidékét!

Beszámoló: Blatt Barbara

–

KÉPGALÉRIA