Öt felejthetetlen napot töltöttünk el diákjainkkal egy tanulmányi kiránduláson Toszkánában – egy utazáson, amely nemcsak térben, hanem időben is messzire repített minket.
Már az első megálló, Pisa híres ferde tornya, a dóm és a keresztelőkápolna is lenyűgözött bennünket, de az igazi időutazás csak ezután kezdődött. Volterra ódon utcáin sétálva úgy éreztük, mintha a középkorba csöppentünk volna, San Gimignano égbe nyúló tornyai pedig a „középkor Manhattanjévé” varázsolták a tájat. A világhírű Dondoli-fagylaltozó ízei tovább gazdagították az élményt.
Cortona széllel játszó utcái és Siena eleven történelme tovább mélyítették bennünk a múlt iránti kíváncsiságot. Az utolsó napon Firenzében jártunk – a városban, ahol a reneszánsz született. Michelangelo Dávidja, a Dóm titkai, a rejtett domborművek keresése – mind hozzájárultak ahhoz, hogy ne csak nézzük, hanem érezzük is a történelmet. A Ponte Vecchión sétálva megfogalmazódott bennünk: Toszkána beköltözött a bőrünk alá.
Hazafelé a Ferrari Múzeumban a jelen csodáiban gyönyörködtünk – a záróakkord méltó volt a sokszínű élményekhez.
És ami mindezen túlmutat: Utunk során nemcsak a művészet és a történelem szépségét fedeztük fel, hanem Isten teremtett világának csodáját is – a templomok csendje, a falak meséi lelki utazásra is hívtak bennünket.
Sokan úgy fogalmaztak: ez egy életre szóló élmény volt. És mi csak annyit mondunk: köszönjük, hogy részesei lehettünk.
Kriston Melinda