Sándorné Kiss Gabriella így kezdte megemlékezését:  

Az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete) 1975-ben Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész és zenepedagógus kezdeményezésére október első napját a Zene Világnapjává nyilvánította. Menuhin a zenét el akarta vinni a hátrányos helyzetűekhez, a mozgáskorlátozottakhoz, a szegényekhez, az idősekhez, sőt a bűnözőkhöz is, mert hitt benne, hogy reményt, bizalmat, örömöt nyújthat nekik. Véleménye szerint a zene univerzális nyelv, maga a hit és a szeretet, amelynek segítségével az emberek jobban megérthetik egymást. Magyarországhoz különleges kapcsolat fűzte, több alkalommal is fellépett Budapesten. Bartók Bélát a század egyik legnagyobb zeneszerzőjének tartotta és 1944-ben New Yorkban ő mutatta be a Szonáta szólóhegedűre című darabot, amelyet Bartók neki komponált. Kodály Zoltánt is személyesen ismerte, s kettőjük zenepedagógiai tevékenységében nagyon sok a hasonlóság, hiszen Kodály egyik jelmondata szinte teljesen megegyezik Menuhin hitvallásával, mely így szól: „Legyen a zene mindenkié!”
Ezen a napon különböző koncertek és zenei események zajlanak világszerte, ehhez szeretnénk mi is kapcsolódni. Kodály országában mi mással kezdhetnénk ezt, mint egy közös népdalénekléssel, melyben kérem, hogy bátran és örömmel vegyetek majd részt, hiszen ismét csak Kodályt idézve:
“Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi (…) azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.” /Kodály Zoltán/

A kápolna végén imádkozzuk el közösen Lisieux-i Szent Teréz imáját, aki az egyházi év mai szentje, s akit „Kis Szent Teréz”-ként is szoktak emlegetni! Egyrészt talán azért, mert nagyon fiatalon, mindössze 24 évesen halt meg. (Ennek ellenére egyháztanítói titulust kapott, amit nőként rajta kívül csak még két női szentnek adományoztak.) Másrészt Kis Szent Terézt a kis dolgok szentjének tartják, mert saját bevallása szerint amit ő Istennek adni tudott, azok csak apróságok. Tanuljunk tőle és mi is tegyük meg a mai nap apró jócselekedeteit, vegyük észre, hogy sok kicsi, de annál értékesebb dolgot tehetünk! „Minden pici áldozat, minden mosolygós tekintet, minden kedves szó és tett által meg akarom mutatni, hogy mennyire szeretlek, Istenem.”

Mindezek jegyében a nap programja a következőképpen zajlott:

Mindkét épületünkben folyamatosan vetítettük képgalériánk 1555 fotóját az elmúlt tanév zenei eseményeiről.

A reggeli kápolnai ima keretében mindkét házban sor került a nap szentje; Kis Szent Teréz lelkületének fölidézésére, illetve közös éneklésekre

 1 – 4. évf.: Széles Edit és Gyöngyösi István
Minden föld imádjon Téged, Isten – introitus
Az Úristent magasztalom

5 – 6. évf.: Sándorné Kiss Gabriella
Magyar népdalok: Ősszel érik babám, Ablakomba, ablakomba, Erdő, erdő, erdő

Lisieux-i Szent Teréz gondolatai:

“Hozzon a mai nap belső békét a számodra. Bízz az Istenben annyira, hogy tudd, pontosan ott vagy ahol lenned kell. Ne felejtsd el a végtelen lehetőségeket, amelyek a hitből erednek. Használd az adottságokat, amelyeket kaptál, és add tovább a szeretetet, amely megadatott számodra. Légy elégedett abban a tudatban, hogy az Isten gyermeke vagy. Legyen ez a tudat “teljesen a tiéd” és adja meg lelkednek a dal, a tánc, a hála és a szeretet szabadságát. Ez mindannyiunké!”

7-8. évf.: Haramzáné Murányi Anikó
Népdalok quodlibet előadásban: A csitári hegyek alatt, A jó lovaskatonánk

9-12. évf.: Tumpekné Kuti Ágnes
Magnificat kánon (Taizé)

–

Az ajándék zenélésre a szünetekben került sor, több helyszínen és előadóval:

Hunyadi úti Nagyteremben:

Fuvolisták műsora (Tanáraik: May Viktória és Kónya Attiláné)

Egészen aprók: Ballada
Kicsit nagyobbak – 4. évf.: Érik a szőlő, Kakukk

Ezután citerával kísért közös éneklést vezetett Gyöngyösi István

Ángyomasszony a kertbe’

Télen nagyon hideg van

A Papnevelde épület első emeletén az első szünetben a Felsős Ütős Kamara Csoport lépett fel.

Műsoruk a Sisi dolala arfikai kánon volt.
Az együttes tagjai: Lovas Mátyás 8.C;
Varró Ákos 7.B; Obert Bálint 7.C; Periskics László 6.B;
Vas Gergő 5.A; Löffler Ákos 5.A; Standovár Ádám 5.B; Secenji Benedek 5.B
Tanár: Stangl-Bokor Viktória

A 2. szünetben, a 2. emeleten énekelt a
Tanári Kamarakórus
Tumpekné Kuti Ágnes
Haramzáné Murányi Anikó
Kopjár Anikó
Forgóné Villányi Krisztina
Sándorné Kiss Gabriella
Timkó János-Pál
Pétery Tibor
Stauróczky Balázs
Gyöngyösi István

Hans-Leo Hassler (német; 1564-1612): Ünnepre jöttünk
Antonio Salieri (olasz; 1750-1825): Éljen!
Johannes Brahms (német; 1833-1897): Síró éji csend

–

KÉPGALÉRIA
Széles Edit, Gyöngyösi István és Velner Eszter fotóiból