Vegyeskarunk és Női Karunk hagyományos évadzáró koncertjére idén június 3-án került sor. Minden év végén bemutatják saját közönségünknek a közelmúltban megtanult repertoárjukat.

Ez azért is jó, mert sok eseményen szerepeltek, több versenyt megnyertek az év során úgy, hogy mindenütt szóltak a dalaik, csak éppen „itthon” nem. Stauróczky Balázs karvezető és Tumpekné Kuti Ágnes énektanár segítségével ismét értékes zenei program kerülhetett bemutatásra.

Az idei esemény több szempontból is rendhagyó, és újszerű volt. A különlegesség oka, hogy a Papnövelde kápolnánkba nemrég egy vadonatúj, csodálatos kétmanuálos, pedálos orgona érkezett, amely lehetővé teszi, hogy szentmiséinken és egyházzenei rendezvényeinken méltó módon szolgálja a zene és a lelkiség ügyét egyaránt. Most ez a hangszer került a középpontba, egyrészt, mert a kórusművek nagy részének kíséretét lehetett vele ellátni. Másrészt az egyházunkban szokásos orgonaszentelés is megtörtént a rendezvényen; Péter atya előírásszerűen, szép szavak és konkrétan erre az eseményre alkalmazható imák keretében áldotta és szentelte meg az új orgonát, amely még szenteltvíz-hintésben is részesülhetett.

Ezután következett a CHORUM 40 típusú orgona tényleges bemutatása, melyet Gyöngyösi István, iskolánk énektanára és kántora vállalt magára. Hetek óta „tanulta” az új orgonát, amely két minőségben is lázba hozta őt; először, hogy egy templomokban is használatos, szép hangú hangszer, másodszor pedig a digitalizálás és a „fedélzeti számítógép” lehetőségei egy új „kütyü” megismerését tették számára lehetővé.

Előadásából megtudhattuk, hányféle hangszínt képes az orgona adni (31), de külön érdekesség, hogy mindegyikük tud négyféle stílusban megszólalni: barokk, észak-német barokk, romantikus, szimfónikus, így az említett regiszterszám a gyakorlatban már 123! A szokásos 16, 8, 4, 2 lábas regiszterek mellett a nem egész számú különleges lábszámok is jelen vannak, valamint a nagyorgonák különleges, hangos regiszterei; a mixtúrák és a nyelvek is képviseltetik magukat. A szokásos kopulák – pedál-manuál-manuál összekötőket is megtaláljuk a hangszeren, a széles skálában állítható tremolók (hanglebegtetők) mellett. Az előadás során elhangzott, hogy a múlt elektromos orgonáinak gyenge és csúnya hangja azzal a megoldással került feljavításra, hogy nem szoros értelemben vett digitálisan létrehozott hangokat,  hanem létező, európai történelmi orgonák hangmintáiból digitalizált hangokat alkalmaz már hosszú évek óta az olasz Viscount – gyár, erre építi összes hangszerét a kis egymanuálos Cantorum-tól a sokmillió forintos 3 manuálos nagyorgonákig. Mindezeket alátámasztandó 4 zeneművet is hallhatott a közönség, a különböző hangszínkombinációk, szóló-kíséret lehetőségek, a nyelvek nélküli és a saját keverésű nyelveket is tartalmazó quasi tutti nagy hangzásáig. A „kütyü”-részben megvalósítható funkciók röviden felsorolva kerültek csak szóba, a hangolás, temperálás, transzponálás, hangerőarányok, funkció-kiosztási variációs lehetőségek és a szekvencer. Ez utóbbi teszi lehetővé, hogy az orgonán játszott zenét pendrive-ra lehet rögzíteni MIDI fájlok formátumában, és azt minden további nélkül vissza is lehet játszani. Az előbb nem említett „zenekari” hangszíneket pl. a nehézkes megkeresésük és beállításuk miatt előre felvett módszerrel, pendrive-ról, visszajátszás keretében ismerhette meg a hallgatóság. Ezek egy része semmire sem jó, más része viszont egész jól utánoz „igazi” hangszereket, mint a hárfa vagy a pánsíp.

Az orgona-bemutató után folytatódott a kórushangverseny, amelynek a végére kerültek a „világi” = nem egyházi dallamok, melyeknek sorát a fergeteges Bárdos Lajos: Dana-dana című kórusmű zárta. A hatalmas taps jelezte, hogy megérte a fáradozás ezért a bemutatóért.

A kórusvezető a gyerekeknek, igazgatónőnk pedig a felkészítő tanároknak gratulált és köszönte meg egész évi eredményes munkáját.

Itt pedig megragadván a lehetőséget; azoknak mondunk köszönetet, akik vették a fáradságot, és eljöttek meghallgatni, megnézni, megtapsolni minket!

–

KÉPGALÉRIA
Velner Eszter fotóiból