VíziVándor tábor

Felsőberecki – Tokaj

2022. 08. 05. – 11.

Idén negyedik alkalommal vehetett részt iskolánk a Vizi Vándortábor programban, melynek keretén belül egy héten át kenuzhattunk államilag támogatott, kedvezményes áron. Az állami támogatáson felül a Pécsi Egyházmegye is hozzájárult a gyerekek kedvezményes táborozásához, akiknek ezáltal nem kellett utazási költséget fizetniük. Nagyon hálásak vagyunk érte Püspök Úrnak. A korábbi szigetközi kaland, a Felső-Tisza és az Öreg-Túr valamint a Mosoni-Duna felfedezése után idén a Bodrog meghódítására vállalkoztunk.

Összesen 36 tanulóval és 3 pedagógussal (Borbás Krisztina, Tóth Viktor és Blatt Barbara) vágtunk bele a nem mindennapinak ígérkező kalandba.

Az első napon Sátoraljaújhelyig vonatoztunk, ahonnan tovább buszoztunk Felsőbereckiig. 8 fős sátraink a kemping fái alatt vártak ránk, melyek elfoglalása után felfedeztük a szállásunkat, amely 2 napig adott nekünk otthont. Volt vizesblokk és 2 strandröplabda pálya is. A csomagok kipakolása után közelről is megismerkedtünk kenuinkkal. Beosztottuk a hajók legénységét, egy rövidebb (2 km) szakaszon kipróbáltuk az evezést, s egyesek a kormányzást is, majd a Bodrog habjaiba vetettük magunkat. Naplementekor még lehetőség volt egy kis úszásra, de erre már csak néhányan vállalkoztak.

Másnap reggel elsőként meglátogattuk a Mailáth József szivattyútelepet, ahol megismerkedhettünk a gátak jelentőségével, majd vízre szálltunk. Utunk egészen Szlovákiáig vezetett, mégpedig Borsiig, ahol megcsodálhattuk II. Rákóczi Ferenc szülőházát, majd fagyiztunk egyet. Visszaérve kikötőnkbe ismét a strandolásé, majd a szálláson a röplabdáé volt a főszerep. Estére nagyon feltámadt a szél, ami egy kicsit megnehezítette az éjszakát. Hangos is volt és a sátrakat is erősen megtépázta.

A harmadik napon szállást váltottunk. Csomagjaink összepakolása és a sátrak kitakarítása után elindultunk Sárospatakra. Szerencsére a szél már egy kicsit alább hagyott, de azért időnként nagy kihívások elé állított bennünket. Megérkezésünket követően levezetésképpen eltúráztunk a kb. 2 km-re található várba, s megtekintettük a belvárost. Sátraink egy kis magánkempingben vártak ránk, ahol egy nagyon szuper relaxációs kertben pihenhettek a fáradtabbak, míg a többiekkel a közeli sportpályát vettük birtokba. A fiúk többsége a focipályán, míg a lányok nagy része a röplabda pályán töltötte az estéjét.

A következő reggelen a város közelében található különleges természeti képződmény, a Megyer-hegyi tengerszem felé vettük az irányt. 7 km-es túra után megérkeztünk ehhez a különleges természeti látványossághoz, ahol páran már 2 éve a Vándortábor keretében jártunk. Felmásztunk a kilátóba is, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a Zemplén csúcsaira. Visszafelé mini terepjárókkal mentünk a szállásunkra, majd összecsomagoltunk és kenuinkkal folytattuk utunkat Olaszliszkára. A kemping területén sportolási lehetőség nem volt, de az este kiváló lehetőséget biztosított a kártyacsatákra, a nagy beszélgetésekre és a fáradt hátizmok átmasszírozására.

Másnap reggel az indulás előtt felmásztunk a közeli templom tornyába, s onnan csodáltuk meg a vidéket, majd ismét tábort bontottunk és utolsó szálláshelyünk, Tokaj felé vettük az irányt. 20 km evezés után érkeztünk meg a Tokaji Vízitúra Központba. A területen több sportolási lehetőség is fogadott bennünket. Többen a röplabdapályáját rohamozták meg, néhányan pedig a kondi parkban mozgatták át izmaikat.

Utolsó túránk a Bodrog egyik holtágába vezetett. A bodrogközi réteket ilyenkor fél méteres víz borítja, így azokon kenuval lehet közlekedni. Nádak, tavi rózsák és békalencsék sűrűjén átevezve jutottunk el egy vízi kilátóhoz, ahonnan varázslatos kilátás nyílt a városra és a Kopasz-hegyre. Ezt követően leeveztünk a folyó torkolatáig, ahol a Tiszába ömlik, vagyis végig eveztük a Bodrog magyarországi szakaszát. Kora délután már vissza is értünk a szállásunkra, így bőven maradt időnk a város felfedezésére is. Besétáltunk Tokaj belvárosába, s megtekintettük a Fő-teret.

Az utolsó nap reggelén összecsomagoltuk, majd bepakoltuk a csomagjainkat egy teherautóba, amely a tokaji Vasútállomásra szállította azokat. Búcsút vettünk evezőinktől, mentőmellényünktől és kedves kísérőnktől, majd elindultunk a 4 km-re lévő Vasútállomásra. A hazaút – eltekintve a budapesti vonatok szokásos késésétől – zökkenőmentesen zajlott.

A hét nagyon jó hangulatban telt és az időjárás is kegyes volt hozzánk. Végig kicsit felhős időnk volt, de sokat tudtunk fürdőzni. 70 fkm-t eveztünk és nagyon sok élménnyel gazdagodtunk. Hálásak vagyunk a bennünket kiszolgáló személyzetnek, akik gondoskodtak csomagjaink szállításáról és a nagyon finom étkezéseinkről, valamint túravezetőnknek, Noéminek, aki változatos programokkal és folyamatos jelenlétével még izgalmasabbá tették napjainkat.

Remélem jövőre is sikerül pályáznunk, s felfedezhetjük az ország egy másik csodálatos vidékét!

A tábori képek honlapunk galériájában, illetve alábbi linken megtekinthetőek:

Vízi vándortábor a Bodrogon (képek)