VíziVándor tábor

Rajka – Győr

2021. 07. 02. – 08.

Idén harmadik alkalommal vehetett részt iskolánk az Vizi Vándortábor programban, melynek keretén belül egy héten át kenuzhattunk államilag támogatott, kedvezményes áron. Az állami támogatáson felül a Pécsi Egyházmegye is hozzájárult a gyerekek kedvezményes táborozásához, amelyért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani. A korábbi szigetközi kaland valamint a Felső-Tisza és az Öreg-Túr felfedezése után idén a Mosoni-Duna meghódítására vállalkoztunk.

Összesen 37 tanulóval és 3 pedagógussal (Borbás Krisztina, Tóth Viktor és Blatt Barbara) vágtunk bele a nem mindennapinak ígérkező kalandba.

Az első napon Rajkáig vonatoztunk, ahonnan egy pár kilométeres túrával értük el első szálláshelyünket, a város peremén található Aranykárász kempinget. 8 fős sátraink a fák alatt vártak ránk, melyek elfoglalása után felfedeztük a szállásunkat, amely 2 napig adott nekünk otthont. Volt büfé, vizesblokk és strandröplabda pálya is. Naplemente előtt még elsétáltunk egy – a közeli kis holtágban található – hallépcsőhöz fürödni. A büféhez tartozó közösségi térnek nagy hasznát vettük este. Lehetett bent billiárdozni és nyomon követhettük a foci EB aktuális eseményeit is, de nem utolsó sorban át tudtunk melegedni.

Másnap reggel összeállítottuk a hajók legénységét és kiválasztottuk a kormányosokat, majd vízre szálltunk. Nagyon vadregényes úton haladtunk a Duna rajkai Libafarmi holtágán. A sok kanyar kiváló lehetőséget kínált kormányosaink tudásának fejlesztésére. Estére ismét a közösségi tér melegét élvezhettük a kártyacsaták közben.

A harmadik napon szállást váltottunk. Csomagjaink összepakolása és a sátrak kitakarítása után elindultunk Mosonmagyaróvárra. Megérkezésünket követően levezetésképpen eltúráztunk a kb. 3 km-re lévő boltba, s megtekintettük a belvárost. Sátraink az Itatós strand melletti Vízitelepen vártak ránk. Estére gyermekeink gyorsan birtokba vették a szomszédos strandot, s az ott található röplabdapályáját, miközben néhányan a kondi parkban mozgatták át izmaikat.

A következő reggelen a város felé vettük az irányt. A Lajtán evezve bebarangoltuk a környéket. A bánya tavak felé vezető úton olyan alacsony vízállással szembesültünk, amiről nem is álmodtunk. Több száz méteren keresztül a lábszárközépig érő vízben gázolva, a köveken botladozva kellett tolnunk hajóinkat. A bányatavak megtekintése után a hallépcsők működési elvébe is betekintést nyerhettünk, majd folytattuk utunkat a város felé. A házak között, s a hidak alatt hajózva úgy éreztük, mintha Velencében lennénk. A belvárosban kikötve megnéztük a Mosonmagyaróvári várat, majd fagyiztunk egyet.

Másnap reggel ismét tábort bontottunk és Novákpuszta felé vettük az irányt. 30 fkm után egy másik gimnázium diákjaival együtt kötöttünk ki egy multikulturális kempingben, ahol számos nemzetiség képviseltette magát. A mexikói személyzet különleges ételekkel és italokkal várt bennünket. Sportolási lehetőségünk nem igazán volt, ezért csupán a majomhintáról ugráltunk a vízbe a nagy melegben. Estére a közösségi házban gyűltünk össze, s a falubeliekkel együtt szurkoltuk végig az olasz-spanyol elődöntőt.

Utolsó túránk Dunaszegre vezetett. Reggel korán keltünk, becsomagoltunk, megreggeliztünk és már is nekivágtunk az útnak. A távot nagyon jó tempóval, rövid idő alatt sikerült teljesítenünk, így bőven volt időnk a környék felfedezésére. Először a helyi boltot kerestük fel, majd a nagy melegben a gát túloldalán lévő strandot vettük birtokba. Vacsoránkat a közeli Bárka Bistroban fogyasztottuk el, ahol ismét lehetőségünk nyílt a foci EB eseményeinek nyomonkövetésére.

Az utolsó nap reggelén összecsomagoltuk, majd felpakoltuk a csomagjainkat egy utánfutóra, amely a győri Vasútállomásra szállította azokat. Ránk ugyanis még várt egy 12 km-es túra addig. Mivel innen egyik kísérőnk és 2 diákunk is más irányba folytatta útját családi program miatt, így egy hajó felszabadult. Jól megpakoltuk a maradék holmikkal és a napi elemózsiánkkal, s az utolsó hajó után kötöttük. Ezáltal azt is sikerült néhányunknak megtapasztalnia, milyen is egy hajót vontatni. Győrbe érkezvén a Vízisport Egyesület telepnél kötöttünk ki, s végső búcsút vettünk evezőinktől, mentőmellényünktől és kedves kísérőnktől. Mivel még volt egy kis időnk, így megmártóztunk a Duna habjaiban, majd cuccaink hiányában fürdőfelszerelésben vonultunk a pár km-re lévő Vasútállomásra, ahol végre át tudtunk öltözni, s kulturáltabb formában szállhattunk fel a hazafelé tartó vonatunkra.

A hét nagyon jó hangulatban telt és az időjárás is kegyes volt hozzánk. Végig napos időnk volt, sokat tudtunk fürdőzni. 130 fkm-t eveztünk és nagyon sok élménnyel gazdagodtunk. Hálásak vagyunk a bennünket kiszolgáló személyzetnek, akik gondoskodtak csomagjaink szállításáról és a nagyon finom étkezéseinkről, valamint a GreenEx csapat munkatársainak, akik változatos programokkal és folyamatos jelenlétükkel még izgalmasabbá tették napjainkat.

Remélem jövőre is sikerül pályáznunk, s felfedezhetjük az ország egy másik csodálatos vidékét!

A táborban készült képek elérhetősége alábbi linkre kattintva:

https://drive.google.com/drive/folders/141J43zTB_qZjx_RHFUNw5k6spIw7QImm?usp=sharing